Koronázás

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt. Hirdetés 1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal. Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Szent István (kb. 969-1038) a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán (december 25-én) vagy 1001. január elsején (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett) megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának. A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. István szuverén uralkodóként járt el a koronázást követő időszakban: pénzt veretett, törvényeket alkotott, okleveleket adott ki. Magyarországra „az apostoli áldás levelét”, valamint a koronát. István királlyá koronázására az új évezred első napján, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén került sor (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett). A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) Címkék: Géza fejedelem, II. Szilveszter, portré, Szent István Hirdetés Hozzászólás A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük. Olvastad már? A legenda: Frank Zappa Új év a koncertek koncertjével Kapcsolódó cikkek Első királyunk, Szent István I. Szilveszter - a névadó pápa Anekdota estére - Géza fejedelem hatalma Boldog Gizella története Szent István király napja Nagyboldogasszony ünnepe van ma Főrovatok: Aktuális | Kultúra | Psziché | Szubkultúra | Gasztro | Kultúra+ | Blog | Galéria | Kvíz | Nap képe Cultura Magazin: Médiaajánló | Alapelvek | Adatkezelési és adatvédelmi tájékoztató | Impresszum | Kapcsolat | Partnerek Facebook RSS Cultura.hu logó Cultura.hu © 2021 Minden jog fenntartva. Cultura - A kulturális magazin Ez a weboldal sok más oldalhoz hasonlóan HTTP-sütiket használ a jobb működés érdek

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt. Hirdetés 1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal. Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Szent István (kb. 969-1038) a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán (december 25-én) vagy 1001. január elsején (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett) megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának. A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. István szuverén uralkodóként járt el a koronázást követő időszakban: pénzt veretett, törvényeket alkotott, okleveleket adott ki. Magyarországra „az apostoli áldás levelét”, valamint a koronát. István királlyá koronázására az új évezred első napján, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén került sor (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett). A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) Címkék: Géza fejedelem, II. Szilveszter, portré, Szent István Hirdetés Hozzászólás A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük. Olvastad már? A legenda: Frank Zappa Új év a koncertek koncertjével Kapcsolódó cikkek Első királyunk, Szent István I. Szilveszter - a névadó pápa Anekdota estére - Géza fejedelem hatalma Boldog Gizella története Szent István király napja Nagyboldogasszony ünnepe van ma Főrovatok: Aktuális | Kultúra | Psziché | Szubkultúra | Gasztro | Kultúra+ | Blog | Galéria | Kvíz | Nap képe Cultura Magazin: Médiaajánló | Alapelvek | Adatkezelési és adatvédelmi tájékoztató | Impresszum | Kapcsolat | Partnerek Facebook RSS Cultura.hu logó Cultura.hu © 2021 Minden jog fenntartva. Cultura - A kulturális magazin Ez a weboldal sok más oldalhoz hasonlóan HTTP-sütiket használ a jobb működés érdek

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt. Hirdetés 1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal. Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Szent István (kb. 969-1038) a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán (december 25-én) vagy 1001. január elsején (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett) megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának. A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. István szuverén uralkodóként járt el a koronázást követő időszakban: pénzt veretett, törvényeket alkotott, okleveleket adott ki. Magyarországra „az apostoli áldás levelét”, valamint a koronát. István királlyá koronázására az új évezred első napján, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén került sor (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett). A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? Címkék: Géza fejedelem, II. Szilveszter, portré, Szent István

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt. Hirdetés 1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal. Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Szent István (kb. 969-1038) a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán (december 25-én) vagy 1001. január elsején (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett) megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának. A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. István szuverén uralkodóként járt el a koronázást követő időszakban: pénzt veretett, törvényeket alkotott, okleveleket adott ki. Magyarországra „az apostoli áldás levelét”, valamint a koronát. István királlyá koronázására az új évezred első napján, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén került sor (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett). A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? Címkék: Géza fejedelem, II. Szilveszter, portré, Szent István

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt. Hirdetés 1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal. Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Szent István (kb. 969-1038) a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán (december 25-én) vagy 1001. január elsején (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett) megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának. A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. István szuverén uralkodóként járt el a koronázást követő időszakban: pénzt veretett, törvényeket alkotott, okleveleket adott ki. Magyarországra „az apostoli áldás levelét”, valamint a koronát. István királlyá koronázására az új évezred első napján, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén került sor (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett). A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? Címkék: Géza fejedelem, II. Szilveszter, portré, Szent István

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt. Hirdetés 1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal. Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Szent István (kb. 969-1038) a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán (december 25-én) vagy 1001. január elsején (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett) megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának. A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. István szuverén uralkodóként járt el a koronázást követő időszakban: pénzt veretett, törvényeket alkotott, okleveleket adott ki. Magyarországra „az apostoli áldás levelét”, valamint a koronát. István királlyá koronázására az új évezred első napján, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén került sor (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett). A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? Címkék: Géza fejedelem, II. Szilveszter, portré, Szent István

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt. Hirdetés 1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal. Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Szent István (kb. 969-1038) a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán (december 25-én) vagy 1001. január elsején (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett) megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának. A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. István szuverén uralkodóként járt el a koronázást követő időszakban: pénzt veretett, törvényeket alkotott, okleveleket adott ki. Magyarországra „az apostoli áldás levelét”, valamint a koronát. István királlyá koronázására az új évezred első napján, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén került sor (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett). A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? Címkék: Géza fejedelem, II. Szilveszter, portré, Szent István

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én (vagy 1001. január 1-jén) a II. Szilveszter pápától kapott koronával Magyarország első királyává koronázták Árpád-házi Géza nagyfejedelem fiát, Istvánt.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.zj

1000. december 25-én Esztergomban István fejedelmet, Géza fejedelem és Sarolt fiát királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Magyarország első királya, I. (Szent) István uralkodása a teljes magyar történelem egyik fő sarokpontja lett. Egészen a huszadik századi kataklizmákig, a Trianoni békediktátumig Szent István uralkodása hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Emlékezetünk talán csak Hunyadi Mátyás királyságát, és a mohácsi csatavesztést őrizte meg hasonló súllyal. Első királyunk 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja, Géza nagyfejedelem Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák leszármazottja volt. Géza felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, ezért 972-ben papokat kért I. Ottó német-római császártól. Ottó Bruno Sankt Gallen-i szerzetest küldte Magyarországra térítő püspökként, aki megkeresztelte Gézát és udvarának tagjait, ám a fejedelem holtáig áldozott a pogány isteneknek is. Vajk a keresztségben – Szent István vértanú nyomán – az István nevet kapta. (Vajkot a hagyomány szerint Vojtech prágai püspök, a későbbi Szent Adalbert keresztelte, más források szerint bérmálta.) Géza a bajor herceg, a későbbi II. Henrik császár nővérével, Gizellával házasította össze fiát; számos német lovag érkezett az országba, akik István seregének magvát alkották. Szent István (kb. 969-1038) a trónon a koronázási jelvényekkel. A Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) ? István atyja halála után, 997-ben vette át az uralmat, amit a somogyi Koppány, a család legidősebb férfitagja a korábbi örökösödési rend alapján fegyverrel vitatott. István a veszprémi csatában legyőzte Koppányt, tetemét felnégyeltette, és csonkolt tagjait az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára tűzette ki. István bizalmasát, a későbbi Szent Asztrikot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért, és 1000 karácsonyán (december 25-én) vagy 1001. január elsején (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett) megkoronáztatta magát Esztergomban. A történeti források arról tudósítanak, hogy Istvánt az új évezred első napján iktatták be. Az év kezdőnapja akkoriban még nem volt általánosan elfogadott az oklevéladási gyakorlatban, hol december 25-ét, hol január 1-jét tekintették az év első napjának. A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. István szuverén uralkodóként járt el a koronázást követő időszakban: pénzt veretett, törvényeket alkotott, okleveleket adott ki. Magyarországra „az apostoli áldás levelét”, valamint a koronát. István királlyá koronázására az új évezred első napján, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén került sor (ugyanis a középkorban az évkezdet nem csupán január 1-jére eshetett). A koronázással István nem vált sem a pápa, sem a császár hűbéresévé, sőt ez éppen uralkodói tekintélyének növekedéséhez, eredményei nemzetközi elismertetéséhez járult hozzá. A koronázás azt jelképezte, hogy a pogány törzsek urából hívő fejedelem lett, földjéből keresztény ország, az európai államok közösségének tagja. István a koronát – az Isten „kegyelméből” származó uralkodás jelképét – II. Szilveszter pápától kérte, ami azt jelentette, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. István lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, létrehozta a várispánságokat (megalapozta a vármegyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi és kalocsai érsekséget és a püspökségeket latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) Szent István (kb. 969-1038) király a koronával, címereként a kettős kereszt (crux gemina) lett feltüntetve, Képes krónika, XIV. szd. (Fotó: OSZK) Címkék: Géza fejedelem, II. Szilveszter, portré, Szent István

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.